15.Rész

/Dean szemszöge/

Nem értem , miért nem hisz nekem...És mit jelent az , hogy idő kell neki? Most akkor mi lesz? Beszélnem kell vele , de előtte elküldöm Megant.

-Megan , menj el kérlek!Aludj máshol!

-De szerelmem , most miért mondod ezt?

-Figyelj , én szeretem Amyt , de téged viszont nem.És csak hogy tudd nem vagy szebb nála!Az , hogy ki a szerethetőbb , nem hiszem , hogy te döntöd el!

-Te...Te...Te most kidobsz engem?

-Nem is kell kidobjalak , nem is voltunk , és nem is leszünk együtt soha!

-Tudod mit?! Nem is akarom!Hagyj engem békén!-elrohant.

Beszélnem kell Amyvel!Most azonnal!

/Amy szemszöge/

Akartam neki hinni , de nem ment!Nagyon szeretem meg minden , de ez azért sok volt!Amikor ezen gondolat menet ment végig az agyamon , kopogtak.

-Gyere be!-Aki viszont belépett az Dean volt.

-Na , emlegetett szamár!-mondtam durcásan.

-Figyelj!Én nem akartam tőle semmit.Nem jelent nekem semmit , mert nagyon szeretlek téged és ezen semmi nem változtathat!Nem érdekel milyen ruhát vesz fel más , nem érdekel , milyen lehet pucéran-itt elnevettem magam-mert én csak egy nőt szeretek , és az Te vagy!

-Én is szeretlek!-magamhoz húztam és megcsókoltam.Boldog voltam , és ezen semmi és senki nem változtathatott.Kicsit hevesebben csókolóztunk , mint kellett volna , és én észhez kaptam.Még nem volt itt az ideje.Dean kapcsolt , és kicsit csalódottan , de elengedett.

-Majd annak is eljön az ideje!-mondtam neki , majd adtam neki egy csókot.

-Várok!-mosolygott.

-Tudom.